Mehis Heinsaar (1973) 1997-ben versekkel debütált. 4 évre rá megjelent két novelláskötete egyből az észt irodalom zenitjére röpítette – azóta is tartósan ott tanyázik. Úgy tűnik, megbabonázza az olvasóit: nemcsak az egyetemisták vitathatatlan kedvence, de a kritikusok is kezdettől fogja díjakkal halmozzák el. Romantikus széplélek és szenvedélyes történetmesélő: álomszerű intellektuális prózájában, melyre előszeretettel aggatják rá a „mágikus realizmus“ címkét, kiemelt szerephez jut a játék(osság) és a fantázia. Történeteiben az untig ismert (városi és falusi) tájak egészen új megvilágításba kerülnek és különös, groteszk események színhelyeivé válnak. De az „én“ belső tereiben is meglepő dolgok történhetnek...
Hazánkban mégis méltatlanul kevesen ismerik, egyetlen magyarul megjelent kötete (Pár úr krónikái, 2004) nemigen hozzáférhető. Ezen kíván változtatni az Észt Intézet, amikor az idei Európai Irodalmak Éjszakáján őt állítja reflektorfénybe, és a Pluralicával közösen Heinsaar-miniantológiát jelentet meg, amelyet az észt helyszín látogatói ajándékba kapnak. A TÁP Színház színészei Jó napot című novellájából olvasnak fel egy részletet az esten.
fotó: Vallo Kruuser (Eesti Ekspress)
