Elina Hirvonen író, szerkesztő és dokumentumfilm készítő 1975-ben született Helsinkiben. Az orivesi tanintézetben kreatív írást, a Turkui Egyetemen egyetemes irodalmat, a helsinki Iparművészeti Főiskolán pedig dokumentumfilm rendezést tanult. Az Ylioppilaslehti egyetemi újságnál szerkesztőként és producerként, a Tulva című folyóiratnál főszerkesztőként dolgozott. A Vihreä Lanka című lap internetes honlapján saját blogot vezet. Az író első könyvét, a Hogy ő is ugyanarra emlékezzen (Avain 2005) című regényt hét nyelvre lefordították és Finlandia díjra jelölték. A regény 2009 májusában a New York Times Book Review fedőlapjára került, ami ritkán történik meg első könyves író munkájával.
Legtávolabb a haláltól (Avain 2010) című második regényét 2010-ben Kalevi Jäntti irodalmi díjjal jutalmazták, és fordítási jogát hat országba adták el. A regény szereplői mind arra keresik a választ, hogy mi az, ami legtávolabb áll a haláltól. A párhuzamos idősíkok és történetek egyikében egy kamaszéveit Afrikában töltő férfi visszatér gyermekkora színhelyére, hogy a régi helyen újrakezdje életét. Egy tehetséges fekete lány kemény munkával ki tud ugyan szakadni a nyomorúságból, de az igazságtalanság ellen hiába küzd. Lenyűgözően szép gyermekkori barátnője már egészen fiatalon a prostitúció poklának legsötétebb bugyraiba kerül, ahonnan nincs visszatérés. Véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt hajdan volt gyarmatosítók között próbálják megtalálni a szeretetet és a jóságot – másokban, ha már a világban lehetetlen. Az elesettek iránti részvét, a tehetetlenség fájdalma és az egyéni felelősségvállaláson alapuló személyes hit teszik megindító, humanista könyvvé Hirvonen regényét.
