1950-ben született Algírban. 6 évig ügyvédként dolgozott, és televíziós sorozatoknak írt forgatókönyveket a nyolcvanas-kilencvenes években. 1986-ban jelent meg rejtélyes hangulatú Száz millióért című regénye, 2009-ben pedig a Javíthatatlan Optimisták Klubja, melyért elnyerte a Középiskolás Diákok Goncourt díját. Ebben a majdnem 800 oldalas könyvben egy generáció történetét kívánta megírni, aprólékos gondossággal rekonstruálva a hatvanas évek világát, érintve a rock and roll, a hidegháború és az algériai konfliktus kérdésköreit, valamint a tinédzserkor krónikus melankóliáját. A cím egy bisztró hátsó helyiségére utal, mely a regényben a keleti kommunista országokból menekülésre kényszerült értelmiségiek találkozóhelye, mint például Jean-Paul Sartre, vagy Joseph Kessel, és akik minden nyomorúság és baj ellenére rendíthetetlen optimizmustól „szenvednek”. A regény a kritikusok részéről egyöntetűen meleg fogadtatásban részesült, és hatalmas sikert aratott a szélesebb közönség körében is: a középiskolai Goncourt díj mellett Guenassia elnyerte a 2010-es Our Time olvasói díjat.
