Toine Heijmans (1969) a De Volkskrant újságírója. Három gyermek édesapja, és szabadidejében vitorlázni szeret. Op Zee (A tengeren) című első regénye hamar a kritikusok és könyvkereskedők kedvence lett. Két héttel a megjelenése után újra kellett nyomtatni, a fordítási jogokat pedig már akkor eladták Németországba, amikor a könyv még nyomdában volt. 2012 áprilisában a Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódó Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának volt a vendége.
Palaszürke, felhős ég, egy bizonytalan kimenetelű hajóút izgalmai, a gyermekük
elvesztésétől rettegő szülők – ezek a letehetetlen könyv alkotóelemei. Főhőse Donald, a középkorú férfi, akinek az élete zsákutcába kerül. Három hónapos vitorlásútra megy az Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, abban a reményben, hogy visszatérve jobb férj lesz Hagar mellett. A házaspár megbeszéli, hogy a lányuk, Maria a hajóút utolsó, Tyborøn és Harlingen közötti, 200 mérföldes szakaszára csatlakozik az apjához. Miután körbehajózta Angliát, Donald úgy véli, könnyű lesz az utolsó szakasz. Az előrejelzés szép időt ígér, ám a helyzet fesztültté válik. Már majdnem hazaérnek, közel a kikötő, amikor Donald kétségbeesik, mert nem találja a lányt. De vajon valóban elveszítette? A regény az apaságról szól. Donald gyakran összeveti szerepét az anyáéval: „Az anyák előnnyel indulnak, és az apák sosem érik őket utol.” Vagy: „Az apáknak bizonyítaniuk kell.” A regénybeli apa reménytelenül elbukik a magányos hajóút alatt.
