Európai Irodalom Éjszakája

A Margó – Városi Irodalmi Fesztivál harmadik napján, június 9-én az európai irodalom egy éjszakára Budapestre költözik az EUNIC (Európai Kulturális Intézetek Hálózata), az Európa Pont és 18 európai kulturális intézet szervezésében.

A Margó Irodalom Fesztivállal karöltve az Európai Irodalom Éjszakája újfajta irodalmi élményt nyújt; a kortárs európai irodalom különleges helyszíneken, alternatív előadásmódban jelenik meg a Belváros különböző pontjain.

Az este folyamán a résztvevők felfedezhetik Budapest számukra talán ismeretlen arcát, és közben megismerkedhetnek a kortárs európai irodalom egy-egy eredeti hangjával a TÁP Színház művészeinek tolmácsolásában.

Az OSA Archívum, a Design Terminál, a Brody House, a Marriott Hotel vagy Gerber Pál műterme mint irodalmi helyszín?

2012. június 9-én este 7 és 11 között kiderül.

Facebook:www.facebook.com/europaiirodalomejszakaja

18:30
Opening
ELTE BTK, kari tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület
Indul az est! Megnyitó: Európa Pont, EUNIC és Kőrösi Zoltán

19:00 // 19:30 // 20:00 // 20:30 // 21:00 // 21:30 // 22:00 // 22:30 Felolvasások
1. ELTE BTK, kari tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. A épület
Petra Nagyová – Džerengová: Nézz magadra (Szlovákia)

2.ELTE BTK Campus, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., Gólyavár mögötti tér

Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs (Magyarország)

3. Budapesti Olasz Kultúrintézet, 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.
Niccolo Ammaniti: Én és te (Olaszország)

4. Brody House, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 10.
Ian McEwan: Szombat (Nagy-Britannia)

5. Múzeum Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum körút 35.
Urs Widmer: A kék szifon (Svájc)

6. Csendes Társ, 1053 Budapest, Magyar utca 18.
Mehis Heinsaar: Jó napot! (Észtország)

7. Ybl Palota, 1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 12.
Rui Cardoso Martins: És ha nagyon meg szeretnék halni (Portugália)

8. Március 15. tér, 1052 Budapest, templom előtti forgószékek
Andrei Makine: Az ismeretlen (Franciaország)

9. Blue River Pub állóhajó, 1056 Budapest, Petőfi tér 8. kikötő
Toine Heijmans: A tengeren (Hollandia)

10. Marriott Hotel, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 4., terasz
Daniel Glattauer: A hetedik hullám (Ausztria)

11. Fruccola, 1052 Budapest, Kristóf tér 3.
Gabriela Adameşteanu: Az elveszett délelőtt (Románia)

12. Gerber Pál műterme, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 23., IV. emelet
Jenny Erpenbeck: Heimsuchung (Németország)
(Előzetes bejelentkezés szükséges: info@budapest.goethe.org, Találkozó: 19.00, 19.40 és 20.30 órakor a kapuban.)

13. Erzsébet téri játszótér, 1051 Budapest,
Elina Hirvonen: Legtávolabb a haláltól (Finnország)

14. Hybridart Design Shop & Café, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13.
Trisse Gejl: A pátriárka (Dánia)

15. Design Terminál, 1051 Budapest, Erzsébet tér 13.
Erlend Loe: Vegyesbolti csendes napok (Norvégia)

16. Retrock, 1061 Budapest, Anker köz 2-4.
Andrzej Stasiuk: Taksim (Lengyelország)

17. OSA Archívum, 1051 Budapest, Arany János utca 32.
Jáchym Topol: Az ördög műhelye (Csehország)

18. Thália Cafe, 1064 Budapest, Hajós u. 9.
Mario Vargas Llosa: „A Zöld Palota”; Ernesto Sabato: „Az alagút” (Spanyolország)

A happeningeket a színészek fél óránként ismétlik.

23:00 Záró buli
Akvárium Klub, 1051 Budapest, Erzsébet tér
Wattican Punk Ballet, Past Perfect DJs

A programsorozat ingyenes!

Mario Vargas Llosa A Zöld Palota és Ernesto Sabato Az alagút című könyvével a Thália Cafe teraszán ismerkedhetünk meg. A kávézó, amelynek falai között a pesti színészvilág színe-java kavarog, az Operaház lenyűgöző épülete és az Andrássy út elegáns boltjainak tőszomszédságában várja vendégeit.

1064 Budapest, Hajós u. 9.
 

Egy arequipai perui, akinek a sors kiemelkedő szerepet szánt a kortárs spanyol irodalom homlokzatán: Mario Vargas Llosa, aki 1994-ben a Cervantes-Díjat, 2010-ben pedig az irodalmi Nobel-Díjat nyerte el. Jogot és bölcsészetet hallgatott a Madridi Complutense Egyetemen, amelynek doktori címét is megszerezte, egyéb más jelentős kitüntetések mellett. Eleinte Spanyolországban és Franciaországban újságíróskodott, majd íróként számtalan elismerést és számos rajongó olvasót szerzett egymást követő regényeivel, melyek közül az első 1963-ban A város és a kutyák volt, a legutóbb megjelent pedig A kelta álma. Ma rengeteg nyelven megjelent, kihagyhatatlan olvasmány A kölykök, a Négy óra a Catedralban, a Pantaleón és a hölgyvendégek (ezt meg is filmesítették), a Julia néni és a tollnok, A Kecske ünnepe, A háború a világ végén, a Ki ölte meg Palomino Molerót? és A Zöld Palota.

A Zöld Palota két, egymástól nagyon messzire eső helyszínen játszódik, a perui tengerpart mellett, a sivatagos Piurában, valamint Santa María de Nievában, egy Amazónia szívében rejtőző vallásos misszióban. A történet szimbóluma don Anselmo, az idegen mitikus bordélyháza, amelyet Piura külterületén emelt.
 

 Már csak néhány hét kellett volna ahhoz, hogy százéves legyek... Tudjátok, Sabato vagyok, csak így egyszerűen, vessző nélkül. Ernesto Sabato Ferrari. Rojas városkában cseperedtem fel, nagyon közel Buenos Aireshez. Apám mintha ott sem lett volna, átadta magát olasz gondolatainak, de azt hamar megtanította, hogy sem az életben, sem a regényben nem szabad soha feláldozni az igazat. Jól mondjátok, a La Plata Egyetemen fizikát tanultam, de azt senki sem tanította meg nekem, hogy milyen fizikai törvények uralkodnak a képzelet felett, azt is jól sejtitek, hogy akkoriban kezdtem gyűlölni az igazságtalanságot és a zsarnokokat (soha többé), és jól tudjátok, hogy olyan 1945 körül értettem meg, hogy nem bírom tovább, és egész egyszerűen megbolondulok, ha nem írhatok megint ugyanarról, mindig ugyanarról. Mindig is arra vágytam, hogy a testem felett uralkodó szigorú diktátor inkább a szellem legyen. Homlokom kiálló teraszáról leírt szavak néztek a világba, a felebaráti szorongás kifejezései, és ha kicsit közelebb jöttél, láthattad, hogy ez a szorongás nyugodtnak, békésnek látszik a szemüvegem, szemeim szakadéka mögött. Itt, Santos Lugaresben vakultam meg, szépen lassan, s közben elfelejtettem meghalni. És annyira csak belülre figyeltem, hogy a végén egészen elvesztem abban az emberben, akiről azt mondjátok, hogy regényeivel és esszéivel elnyerte a Cervantes díjat, aki festett, aki arra vágyott, hogy sziklaszilárd erkölcsi alapokat teremtsen, abban a Sabatóban, akit túl sok jó ember szeretett.

Ernesto Sabato, apokrif irat

Sabato Az alagút című könyvében a mesélő egy szerelemről és halálról szóló történetet mond el, mely a modern ember magányát láttatja. Ebből a hihetetlenül izgalmas bűnügyi regényből az őrület sem hiányzik, és végigkövethetjük a föszereplő, Juan Pablo Castel erőfeszítéseit, amelyekkel az okokat akarja megérteni, hogy miért kellett megölnie María Iribarnét, a nőt, akit szeretett, és aki egyetlen mentsvárát jelentette. Ebben a valószínűtlen lelki drámában a szereplők a megértést kutatva adják meg magukat a hazugságnak, a képmutatásnak és az eluralkodó féltékenységnek, hogy a legmegmagyarázhatatlanabb bűnbe essenek végül. Szerelmi kaland, kaland-álom, egy ember gyilkosságba fulladó kalandja, a bűnös emlékezés és a bátor magunkba nézés története.
 

Az OSA Archivum a budapesti Közép-Európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye.

Iratok közötti járatok, hangulatos félhomály és Jáchym Topol Az ördög műhelye című regényének részlete várja itt az érdeklődőket június 9-én.

1051 Budapest, Arany János utca 32.
 

Jáchym Topol (1962) cseh költő, próza- és dalszövegíró. A múlt század nyolcvanas éveiben a Psí vojáci, illetve a Národní třída nevű cseh underground zenekarok tagja, az évekig szamizdatban megjelenő Revolver Revue című irodalmi folyóirat egyik alapítója, 1990-től a Respekt című hetilap munkatársa. Jelenleg szabadfoglalkozású író. Napjaink egyik világviszonylatban is legismertebb cseh szerzője, prózai munkáit több nyelvre lefordították.

Eddig öt regénye jelent meg magyar fordításban, valamennyi a Kalligramnál:
Nővérem (1998), Angyal (2000), Éjszakai munka (2004), Kátrány (2009), Az ördög műhelye (2011).

„Kelet-Európa egy olyan téma, amelytől minduntalan próbálok menekülni, de amely mindig utolér“, mondja a szerző Az ördög műhelye című könyvével kapcsolatban. A fehérorosz ihletésű regényt egy osztrák recenzió „az irtózat Jurassic parkjának“ nevezte. A történet két helyszínen, a csehországi Terezínben és a Minszkhez közeli Hatinyban, a nácik vezette népirtás egykori emlékhelyein játszódik − jelezve, hogy minden szörnyűségnél lehet még szörnyűbb. A holokauszt és a háborús terror túlélő áldozatai, illetve azok leszármazottai mindennel és mindenkivel szembeszállva próbálják létrehozni az emberiség elleni bűntettek múzeumát. Az Ördög műhelye azonban az emberben lakozó gonosz termékévé válik. A névtelen együgyű és pszichopata főhős, svéd barátnőjével együtt az őrült projekt akaratlan kiszolgálójává válik.
 

Az évek során a Retrock a pesti divat szcéna megkerülhetetlen pontjává vált. A nagy gonddal válogatott second hand felhozatal mellett egyedi tervezésű ruhák és kreatív csecsebecsék sorakoznak a polcokon.

Az Irodalom Éjszakájára látogatók a felolvasást Andrzej Stasiuk Taksim című könyvéből már a Retrock új boltjában hallgathatják meg!

1061 Budapest, Anker köz 2-4.
 

Andrzej Stasiuk 1960-ban született, Varsóban. Jelenleg Alacsony-Beszkidek vidékén él. Prózaíró, esszéista. A Hebron falai, Dukla, Galíciai történetek, Kilenc, Útban Babadagba , a Taksim és még jó néhány sikerkönyv szerzője.

Könyveiért számos irodalmi díjat, rangos szakmai elismerést kapott Lengyelországban és világszerte. Műveit szinte minden európai nyelvre lefordították, valamint koreai nyelvre is. Magyarul megjelent művei: Galíciai történetek, Hogyan lettem író?, Dukla, Magvető, Útban Babadagba, Taksim.

A Taksim hősei bár öregszenek, de nem adják fel. Menekülve, hajszolva országokat szelnek át, miközben embereket csempésznek, vagy maga a megtestesült ördög által elragadott nőik megmentésére sietnek. Mindeközben pedig csak beszélnek, végeláthatatlanul ontva rettenetes, szomorú és vicces történeteiket. Vajon sikerül nekik? Vajon megmenekülnek?
 

A Design Terminál előző életében buszpályaudvarként funkcionált, tavaly nyár óta pedig a hazai kortárs művészet egyik központja. Törzsközönségét iparművészeti kiállítások, divatbemutatók és szakmai programok látogatóiból toborozza.

Az este különlegességeként a felolvasás Erlend Loe norvég író Vegyesbolti csendes napok című könyvéből a terminál tetőteraszán kerül megrendezésre.

1051 Budapest, Erzsébet tér 13.
 

Erlend Loe, Norvégia legnépszerűbb kortárs írója 1969-ben született Trondheimben. Sorkatonai kötelezettségeit egy színtársulatnál abszolválta polgári szolgálatban, majd irodalom- és filmtudományt tanult az Oslói Egyetemen. Elvégezte a Dán Filmművészeti Akadémiát Koppenhágában, végül szülővárosa Művészeti Akadémiáján fejezte be tanulmányait. Játszott színpadon, készített rövidfilmeket, oktatófilmeket és videoklipeket, diákévei alatt pedig pszichiátriai ápolóként, helyettesítő tanárként és kritikusként vállalt munkát. Jelenleg a barátaival alapított Screenwriters Oslo munkatársaként dolgozik mint író, forgatókönyvíró és fordító. A nemzetközi irodalmi áttörést az 1996-ban megjelent Naiv.Szuper. hozta meg számára, amelyet több mint 20 nyelvre fordítottak le. Legjelentősebb nemzetközi elismerését a Prix Européen des Jeunes Lecteurs odaítélése jelentette, melyet 2006-ban vehetett át Strassbourgban. 

A Bródy Sándor utcai Hybrid Art Cafe és a Design Terminál szerencsés találkozásából született a Hybridart Design Shop & Café, ahol ismert és feltörekvő magyar dizájnerek munkáiból szemezgethetnek a betérők.

Június 9-én a design csemegék mellett Trisse Gejl dán író Pátriárka című regényébe is belekóstolhatunk.

1051 Budapest, Erzsébet tér 13.
 

Trisse Gejl (1968) regényíró, folyóirat-szerkesztő a dániai Århusban született, ahol gyermekkorát is töltötte. Életére jelentős hatással volt Nyugat-Jütland, ahonnan családja származott. 1986 és 1989 között beutazta Európát, Indiát és Nepált. Egy darabig Londonban élt, ahol első regénye (Hvor mælke bøtter gror, 1995) játszódik. Az igazi áttörést ötödik, Pátriárka (Patriarken, 2006) című regénye hozta számára, melyet több irodalmi díjra is jelöltek. Azóta két újabb regénye jelent meg. 2003-ban drámaíróként is debütált.

A Pátriárka főhőse egy apa, aki hozzászokott, hogy az övé az első és az utolsó szó. Nem rejti véka alá időnként szélsőségesen konzervatív véleményét sem. Különös hévvel kel a hagyományos dán értékek védelmére, s dühödt, ironikus kirohanásaival nem kíméli a Dániában élő bevándorlókat. Lánya felveszi vele a harcot, mert nem akarja belátni, hogy álláspontjaik mennyire közel vannak egymáshoz. Öt év menekülés és haragszomrád után végül kénytelen elfogadni a kettejük közti hasonlóságot. Mindeközben a zsarnoki apa menye a maga jó szándékú egyszerűségében próbál összekovácsolni egy széthulló családot, de próbálkozásaival rendre csődöt mond.
 

Néhány lépésre az Akvárium Klub forgatagától terül el az V. kerület egyik legnagyobb zöld foltja, az Erzsébet téri park. A játszótér közvetlenül a Kempinski és a Le Meridien Hotellel szemben található. Itt adnak ízelítőt Elina Hirvonen finn írónő Legtávolabb a haláltól című regényéből a TÁP Színház színészei.

Erzsébet téri játszótér, 1051 Budapest

Elina Hirvonen író, szerkesztő és dokumentumfilm készítő 1975-ben született Helsinkiben. Az orivesi tanintézetben kreatív írást, a Turkui Egyetemen egyetemes irodalmat, a helsinki Iparművészeti Főiskolán pedig dokumentumfilm rendezést tanult. Az Ylioppilaslehti egyetemi újságnál szerkesztőként és producerként, a Tulva című folyóiratnál főszerkesztőként dolgozott. A Vihreä Lanka című lap internetes honlapján saját blogot vezet. Az író első könyvét, a Hogy ő is ugyanarra emlékezzen (Avain 2005) című regényt hét nyelvre lefordították és Finlandia díjra jelölték. A regény 2009 májusában a New York Times Book Review fedőlapjára került, ami ritkán történik meg első könyves író munkájával.
 

Legtávolabb a haláltól (Avain 2010) című második regényét 2010-ben Kalevi Jäntti irodalmi díjjal jutalmazták, és fordítási jogát hat országba adták el. A regény szereplői mind arra keresik a választ, hogy mi az, ami legtávolabb áll a haláltól. A párhuzamos idősíkok és történetek egyikében egy kamaszéveit Afrikában töltő férfi visszatér gyermekkora színhelyére, hogy a régi helyen újrakezdje életét. Egy tehetséges fekete lány kemény munkával ki tud ugyan szakadni a nyomorúságból, de az igazságtalanság ellen hiába küzd. Lenyűgözően szép gyermekkori barátnője már egészen fiatalon a prostitúció poklának legsötétebb bugyraiba kerül, ahonnan nincs visszatérés. Véglényként tengődő utcagyerekek, nyomorgó falusiak, vaktában lövöldöző fegyveresek és korrupt hajdan volt gyarmatosítók között próbálják megtalálni a szeretetet és a jóságot – másokban, ha már a világban lehetetlen. Az elesettek iránti részvét, a tehetetlenség fájdalma és az egyéni felelősségvállaláson alapuló személyes hit teszik megindító, humanista könyvvé Hirvonen regényét.
 

Jenny Erpenbeck Otthon című regényét Gerber Pál műtermében hallhatja a közönség.

A Munkácsy-díjas festőművész az antropomorfizált tárgyábrázolás nagymestere. Egyszerű megfogalmazással vászonra vetett motívumai a hétköznapi tárgyak titkairól rántják le a leplet.

A felolvasás helyszínére előzetes bejelentkezés szükséges! info@budapest.goethe.org Találkozó: 19.00, 19.40 és 20.30 órakor a kapuban.

1052 Budapest, Deák Ferenc utca 23., IV. emelet

Jenny Erpenbeck író és színházi rendező 1967-ben született Berlinben. Képzett könyvkötő, a berlini Humboldt Egyetemen színháztudományt hallgatott, majd a Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1998 óta szabadfoglalkozású rendező, több német és osztrák színház és opera munkatársa. Írói pályafutása a kilencvenes években indult, először színpadi művekkel. Prózaíróként 1999-ben debütált a Geschichte vom alten Kind című könyvével.

Otthon című regényében tizenkét élettörténet fonódik egymásba: megannyi otthonkeresés a huszadik század viharaiban. A tóparti házban egymást váltó lakók, egy család különböző generációinak tagjai megélik a Weimari Köztársaságot, a Harmadik Birodalmat, a háborút, a keletnémet szocializmust és felbomlását, s az újraegyesítés utáni zavaros éveket. Az öt generáción átívelő családtörténet alig kétszáz oldalon bomlik ki, az idő feltorlódik e csendes tóparton, s múlását szinte csak a váltakozó nyelvi síkok érzékeltetik.

fotó: Katharina Behling

Gabriela Adameşteanu Az elveszett délelőtt című könyvéből a Fruccolában olvasnak fel a színészek június 9-én.

Legyen szó akár turmixról, salátáról, bagelről vagy gyümölcs-fröccsről, a Fruccola minden fogásban pofi. Az étlap nehéz döntés elé állítja az egészséges falatok rajongóit.

1052 Budapest, Kristóf tér 3.
 

Gabriela Adameşteanu 1990-ig szerkesztőként és műfordítóként dolgozott, 1991 és 2005 között a 22 című folyóirat főszerkesztője volt, jelenleg a Bucureştiul Cultural című irodalmi mellékletet vezeti. 2004 és 2008 között a Romániai Pen Club elnökségi tisztét töltötte be. Az Elveszett délelőtt, A hétköznapok egyenlő hossza és A találkozás című köteteit több nyelvre lefordították és számtalan díjjal jutalmazták. Az 1983-ban megjelent Elveszett délelőtt című könyve öt kiadást ért meg Romániában, és megjelent franciául, spanyolul, héberül, bolgárul, észtül, valamint 2010-ben magyar nyelven is, Koszta Gabriella fordításában.

A regény cselekménye két idősíkon, a Ceauşescu-éra sivár jelenében és a (némelyeknek) megfényesedő múltban játszódik. Főhőse egy öregasszony, aki miközben átutazik Bukaresten egykori gazdáihoz sovány kegydíjáért, visszatekint hányatott életére. Az ő szemszögéből bomlik ki a többi szereplő, élők és holtak észjárása. Majd egy évszázadnyi román történelem elevenedik meg egyszerre alul- és felülnézetből, pőre tényeivel és kényes dilemmáival: emberi viszonyok és indulatok árnyalt, groteszk és szívszorító rajza. A könyv kompozíciós és nyelvi bravúr, ezt azonban szinte feledteti a mű közvetlen hangvétele. Az elveszett délelőttről tudományos értekezések születnek, és a híres Bulandra Színház is műsorára tűzte színpadi változatát.
 

Daniel Glattauer A hetedik hullám című könyvéből a Marriott Hotel teraszán kapunk ízelítőt.

A Marriott Budapest egyetlen szállodája, amelynek mind a 364 szobája a Dunára néz. A hatvanas évek végén épült ötcsillagos hotel az első világszínvonalú szálloda volt a kádárista Magyarországon.

1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 4., terasz
 

Daniel Glattauer (1960) Bécsben született, pedagógiát és művészettörténetet tanult. Kezdetben a Die Presse, majd 1989 óta a Der Standard osztrák napilap munkatársa, de évek óta regényeket is ír. Közülük a nyolcadik, a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre az utóbbi évek egyik legnagyobb osztrák és német könyvsikere. Színpadi változatát 2009 május óta telt házak előtt játsszák a Wiener Kammerspielében. Magyarországon az Orlai Produkciós Iroda jóvoltából került a közönség elé.

A hetedik hullám című regénye főhősei, Leo és Emmi véletlenül kezdenek e-mailezni egymással, s noha egyetlenegyszer sem találkoznak, szenvedélyesen egymásba szeretnek. Csakhogy Leo váratlanul Amerikába távozik, s levélváltásuk megszakad. A férfi egy év után tér vissza Bostonból, s újra levelezni kezdenek. Mindketten érzik, hogy még mindig vonzódnak egymáshoz. Talán mégis jó lenne találkozni, hogy végre kiderüljön, hogy hogyan tovább. A helyzetet bonyolítja, hogy Leónak lett közben egy barátnője, Emmi pedig még mindig férjnél van. Csakhogy – mint Glattauer regényéből kiderül – az életben bármikor jöhet egy váratlan fordulat, ami kirepíti az embert a megszokott kerékvágásból. Vajon velük is megtörténik?
 

A holland Toine Heijmans A tengeren című regényéből, amely egy viharos hajóút történetét beszéli el, a Blue River Pub állóhajón olvasnak fel a színészek.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél horgonyzó hajó koncertekkel, klub estekkel és széles koktél választékkal várja a közönséget. A dunai ringatózást a varázslatos panoráma teszi felejthetetlenné.

1056 Budapest, Petőfi tér 8. kikötő
 

Toine Heijmans (1969) a De Volkskrant újságírója. Három gyermek édesapja, és szabadidejében vitorlázni szeret. Op Zee (A tengeren) című első regénye hamar a kritikusok és könyvkereskedők kedvence lett. Két héttel a megjelenése után újra kellett nyomtatni, a fordítási jogokat pedig már akkor eladták Németországba, amikor a könyv még nyomdában volt. 2012 áprilisában a Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódó Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának volt a vendége.

Palaszürke, felhős ég, egy bizonytalan kimenetelű hajóút izgalmai, a gyermekük
elvesztésétől rettegő szülők – ezek a letehetetlen könyv alkotóelemei. Főhőse Donald, a középkorú férfi, akinek az élete zsákutcába kerül. Három hónapos vitorlásútra megy az Atlanti-óceánon és az Északi-tengeren, abban a reményben, hogy visszatérve jobb férj lesz Hagar mellett. A házaspár megbeszéli, hogy a lányuk, Maria a hajóút utolsó, Tyborøn és Harlingen közötti, 200 mérföldes szakaszára csatlakozik az apjához. Miután körbehajózta Angliát, Donald úgy véli, könnyű lesz az utolsó szakasz. Az előrejelzés szép időt ígér, ám a helyzet fesztültté válik. Már majdnem hazaérnek, közel a kikötő, amikor Donald kétségbeesik, mert nem találja a lányt. De vajon valóban elveszítette? A regény az apaságról szól. Donald gyakran összeveti szerepét az anyáéval: „Az anyák előnnyel indulnak, és az apák sosem érik őket utol.” Vagy: „Az apáknak bizonyítaniuk kell.” A regénybeli apa reménytelenül elbukik a magányos hajóút alatt.

 

Andrei Makine Az ismeretlen című művének részletét a Március 15. téren, a templom előtti forgószékeken ücsörögve hallgathatjuk meg.

A tér kitűnő példája annak, hogy Budapesten hogyan fonódik össze évszázadok építészete. A Contra-Aquincum romjaitól a nemrég felújított, modern téren át vezet az út a Belvárosi plébániatemplom barokk épületéig.

fotó: varosteampannon.hu

A Szibériában született Andreï Makine 1987 óta él Franciaországban és franciául írja műveit. 1995-ben A francia hagyaték című, negyedik regényével elsöprő sikert aratott, több mint 20 nyelvre fordították le, majd a Goncourt-díjat is megkapta. 1998-ban Makine már fölkerült a legtöbbet fordított és a legkelendőbb francia szerzők listájára.

Az Az ismeretlen című regény párhuzamos történetei rendkívüli művészi finomsággal mutatják be egy orosz származású, Párizsban élő kortárs író alkotói válságát, és az „ismeretlen” öregember életét, aki végigküzdötte a második világháborút. Makine eddigi műveiben is megcsodálhattuk az ironikus és a költői próza ötvözetét, s ez itt hihetetlen magaslatot ér el. A szerző mesterien gúnyolja ki a szerencsétlenkedő, szerelmi csalódástól gyötört, fél-sikeres írócskát, menekülését szülőhazájába, ahol egyrészt az orosz újgazdagok életére, egyáltalán az ottani rendszerváltás visszásságaira csodálkozik rá, ahol még él egy-egy félredobott, elfeledett „hős”. A sors iróniája – vagy törvénye –, hogy csak ezzel az egy emberrel kerül igazán szoros kapcsolatba…
 

Niccolo Ammaniti regényrészletének felolvasása a Budapesti Olasz Kultúrintézet kávézójában lesz.

A Magyar Országgyűlés Képviselőházának egykori székhelye, a Múzeum körúti séták egyik kihagyhatatlan állomása, a Nemzeti Múzeum mellett található. A La bottega del caffé az impozáns épület második emeletén tiszteleg az olasz kávékultúra előtt.

1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.